A konténerizációs folyamat nem más, mint egy software becsomagolása egy olyan fájlrendszerbe, ami mindent tartalmaz a software futtatásához (kód, rendszer eszközök, rendszer könyvtárak stb.), olyan komponensek, amik egy normál alkalmazás futtatásakor, a futtató szerverre is feltelepítendő. Emellett a konténereknek saját IP címük és konzoljuk is van. Ez az eljárás biztosítja, hogy a program mindig, minden környezetben ugyanúgy fusson, ezzel elkerülve a bonyolult függőségi mátrixok kialakulását.

A konténerek alapvetően úgy lehet elképzelni, mint egy virtualizációs környezetben a virtuális gépeket, abban az értelemben, hogy egy előre meghatározott, elkülönített környezetet biztosítanak a software-ek futtatásához. Ugyan úgy, mint a virtuális gépek esetén, a konténereknél is meghatározhatjuk, hogy az erőforrások mekkora részét használhatják, de akár priorizálhatjuk is konténereinket. Amiatt, hogy a konténerek kisebbek, mint a virtuális gépek, indulásukhoz nagyon kevés időre van szükség és jóval kevesebb erőforrás fogyasztanak. Mindezek mellett hatalmas előnye, hogy több konténert is tudunk futtatni ugyanazon a szerveren/operációs rendszeren.

A konténerizáció előnyei

• Azonos környezet mindenhol – A fejlesztőknek nincs szükségük az éles rendszerrel azonos környezetre, mert a konténerizált applikáció mindenhol ugyanúgy fog futni
• Multi-Cloud Platform – a konténerek hordozhatóak a különféle felhőszolgáltatók között
• Verzió követés – Nagyon könnyen hozhatunk létre új verziót az alkalmazásunkból
• Elszigetelés – A kontérneknek megvannak a saját erőforrásai, törlés után semmit nem hagy a futtató operációs rendszeren
• Biztonság – az egyes konténerek nem férnek hozzá egymás folyamataihoz

A Docker jelenleg világszinten piacvezető konténerizációs platform, amely nyílt szabványokon alapul, ezzel lehetővé téve azt, hogy a Docker konténereket az összes jelentősebb Linux disztribúción és Windows Server 2016-on is lehet futtatni. A konténerek egyszerű kezelését a Microsoft az Azure Container Services szolgáltatással segíti.

Azure Container Services

Az Azure Container Services amellett, hogy lehetőséget biztosít a konténerek futtatására, fontos része, hogy a három legkedveltebb, nyílt forráson alapuló ütemezési és orkesztrációs megoldás könnyű telepítését is lehetővé teszi. Ezek a következők, a Docker saját fejlesztésű megoldása a Docker Swarm, a Google oltalma alatt fejlesztett Kubernetes és a Micosoft és HP által támogatott Mesosphere terméke a DC/OS.

Miért is van szükség konténer orkesztrációs megoldásokra? A válasz igen egyszerű, azért, mert egy bizonyos konténer szám felett, a rendszer bonyolultságukból adódóan, már egyszerűen nem lehet a konténereket manuális, a Docker CLI-ből kezeleni. Gondoljunk csak arra, hogy milyen összetett feladat a konténerek optimális elosztása a node-ok között, a megfelelő hálózati konfigurációk beállítsa vagy éppen a növekvő terhelés esetén a kiszolgáló konténerek számának automatikus növelése. Az egyes gyártók megoldásaiban azonos az, hogy egy egységes orkesztrációs réteget képeznek a klaszter node-ok operációs rendszere felett, így kialakítva azokat a funkciókat, amelyek a sok egyéb mellett a fent említett feladatokat automatikusan elvégzik.

Mint minden esetben itt is természetesen mindegyik megoldásnak megvannak az előnyei és hátárnyai, az azonban általánosságban elmondható, hogy az orkesztrációs réteg használata megkerülhetetlen egy mai modern konténerizált szolgáltatás kialakítása során.

Amennyiben érdekli Önt a konténerizációs technológia vagy szeretné átalakítani meglévő fejlesztési folyamatait, alkalmazásait, forduljon hozzánk bizalommal.