A cikk célja bemutatni a konténer alapú fejlesztések világát. A leírt működési elvek megértése nem követel meg semmilyen előképzettséget, emiatt bárki számára emészthető. Ez az összefoglaló azon cégvezetők és IT döntéshozók számára készült, akik most ismerkednek a konténer alapú fejlesztések alapjaival és szeretnének egy magas szintű rálátást erre a világra, mielőtt elmélyednének a mélységeiben.
Hogyan jutottunk el a konténerekig?
Kezdjük egy kis IT történelmi utazással, és nézzük meg az utat, ami elvezetett a konténer alapú futtatókörnyezetek kialakulásához. Tekintsük át azokat a kihívásokat, melyekkel megküzdve az alkalmazás fejlesztés és üzemeltetés eljutott ehhez a megközelítéshez.
Dedikált környezetek
Utazzunk vissza az időben a 2000-es évek elejére, amikor az alkalmazások legtöbbször egy saját szerverre voltak feltelepítve. Szerver alatt itt fizikai vasakra kell gondolnunk. Ha a szervezetnek egy új alkalmazásra volt szüksége, akkor az legtöbbször új fizikai szerver vásárlását is jelentette. Ennek oka, hogy a gyártók legtöbbször csak akkor vállaltak támogatást az alkalmazásaikra, ha azok elkülönítve az egyéb gyártók termékeitől egy külön dedikált környezetben futottak.
A dedikált környezetek kihívásai
Ezek a beruházások magas CapEx költséggel jártak, de emellett az OpEx költség növekedés sem volt elhanyagolható, mivel a fizikai szerver miatt több szakemberre és növekvő rezsi költségre lehetett számítani.
A következő kihívás a szerverek méretezéséből adódott. Adott volt a kérdés, hogy az alkalmazásnak mekkora erőforrásra van szüksége? Erre a kérdésre legtöbbször nem volt válasz, emiatt gyakran felül voltak tervezve a kapacitások. A kapacitások tervezésénél a másik problémát az jelentette, hogy logikus megközelítéssel a szerver erőforrásait úgy méretezték, hogy csúcsidőben is ki tudja szolgálni a felhasználókat. A felültervezés és a csúcsidőn kívüli felszabadult és kihasználatlan erőforrás ablakon kidobott pénznek számított.
Virtuális környezetek
Aztán jött a VMware. A hypervisor technológia kialakulása lehetővé tette, hogy a már megvásárolt és kihasználatlan szerver kapacitásokat jobban ki tudjuk használni. Megnyílt a lehetőség, hogy a meglévő fizikai szerverünkön több virtualizált gépet futtassunk. Ez nagyságrendileg növelte a szerverek kihasználtságát. Ha a szervezetnek szüksége volt egy új alkalmazás bevezetésére, akkor az már nem követelt meg új fizikai szerver beszerzést, mindössze egy már meglévő szerverre kellett egy új virtuális gépet telepíteni.
A virtuális környezetek kihívásai
Bármennyire is jó a hypervisor technológia még mindig megvannak a saját kihívásai. Az tény, hogy az erőforrás kihasználtság sokat javult, ezzel csökkentve a pazarlást, de a virtuális gépekhez továbbra is hozzá kell rendelnünk a fizikai gépünk erőforrásának egy szeletét. Az egyes virtuális gépek saját operációs rendszert futtattak ezzel licence és karbantartási szempontból továbbra is jelentős költségei voltak, sok esetben jelenleg is vannak.
Konténer futtató környezet
A konténerek megjelenésével tovább sikerült optimalizálni a fizikai szervereink kihasználtságát, valamint sikerült a licence és karbantartási költségeket is csökkenteni. Felvetődik a kérdés, hogy mi a különbség egy operációs rendszerre telepített alkalmazás és ugyanazon alkalmazás konténerben futó változata között. Mint mindig, most is a méret a lényeg. A virtuális gép egy teljes operációs rendszert tartalmaz a konténerrel ellentétben. A konténereket úgy is elképzelhetjük, mint egy szelete egy operációs rendszernek. Ahelyett, hogy egy teljes operációs rendszert futtatnánk, ehelyett egy konténert futtatunk, amiben az operációs rendszer csak azon részei találhatók meg, ami szükséges az alkalmazás futtatásához.
A konténer futtató környezet előnyei
A konténerben futtatott alkalmazás egyik előnye, hogy kisebb a karbantartás költsége. Nincs szükség szakemberre, aki időről időre feltelepíti az operációs rendszer és az illesztőprogramok frissítéseit. A másik nagy előny a kisebb erőforrás igény. Ha megvizsgáljuk, hogy az alkalmazás futtatásáért mekkora szelete felel egy operációs rendszernek, akkor azt látjuk, hogy egy hatalmas felesleges terhet cipelünk magunkal. És legvégül a sebesség. Amennyiben összehasonlítjuk egy virtuális gép telepítéséhez szükséges időt egy konténer elindításához szükséges idővel, akkor azt látjuk, hogy egy konténert elindítani töredék időbe telik.
Összegzés
A régi időkben túl sokba került az alkalmazások telepítése és üzemeltetése. A virtuális környezetek megjelenésével előbb a hardver költségeken, majd a konténer futtató környezetek megjelenésével az üzemeltetési költségeken tudtunk faragni. A magyarországi vállalatok nagy részénél azonban még ma is a hagyományos virtuális környezetben futó alkalmazásfejlesztés és üzemeltetés dominál. A jövőben a konténerizációs technológiában lévő előnyök kiaknázása abba az irányba vezet, hogy az optimálisabb kihasználású alap infrastruktúrán üzemeltethető konténerben futtatható alkalmazások fejlesztése és üzemeltetése egyre nagyobb teret hódítson a vállalatok körében.
