A gyártáson belül használt automatizálás évtizedek óta fejlődik, de valódi hatása nem az emberek helyettesítésében rejlik, hanem abban, hogy hatékonyabbá tegye őket. Mika Anttila, a Visual Components egyik alapítója beszélt arról, hogyan alakítja át az automatizálás a gyári munkahelyeket, milyen készségekre van szükség a jövőben, és mi vár az intelligens gyártásra.

Az automatizálás a gyártásban már nem újdonság. A robotok és a programozható logikai vezérlők (PLC-k) már az 1960-as évek óta jelen vannak a gyárakban. Azóta minden évtizedben új technológiák jelentek meg, amelyekkel a termelés kevésbé függ a kézi munkától. A legfontosabb tanulság azonban nem az, hogy az automatizálás végül feleslegessé teszi az embert, ehelyett az automatizálás inkább arról szól, hogy képzettebbé tesz bennünket.

Hogyan alakította át az automatizálás a gyártási munkahelyeket

A téma további feltárása érdekében Mika Anttila, a Visual Components egyik alapítója osztotta meg nézeteit arról, hogy merre tart az automatizálás, és hogyan alakulnak az emberi szerepek a gyártásban.

„Az automatizálás már nem feltétlenül csak a hatékonyságról szól. A kulcs a rugalmasság és az, hogy miként tesszük képessé a dolgozókat az új kihívások kezelésére, ahelyett, hogy félreállítanánk őket.”

A mai gyári munkahelyek szinte felismerhetetlenek a 30 évvel ezelőtti állapotokhoz képest. Akkoriban a gyártást a kétkezi munka és a termékek fizikai összeszerelése uralta. Az egyes operátorok általában az összeszerelési folyamat egy-egy részével voltak megbízva, valamint a gépek működtetésével, hogy a dolgokat mozgásban tartsák.

A robotok és a PLC-k bevezetése az autógyárakban átalakította a termelést, de nem szüntette meg az emberi szerepeket. Ehelyett újakat hozott létre a rugalmas automatizálásra összpontosítva, ami napjainkban egyre inkább megfigyelhető.

„Ha megnézzük például az autóipart, ott fix, ismétlődő feladatokat végző robotkarokkal kezdtük.” –  mondta el Mika. „Ma már mobil és együttműködő robotjaink vannak, amelyek valós időben módosítják a tevékenységüket, és az emberek mellett dolgoznak.”

Az érzékelők, a gépi tanulás és a digitális platformok lehetővé teszik a gépek számára, hogy önállóan optimalizálják a folyamatokat, ami új igényt teremt a munkavállalók számára ezeknek a rendszerek kezelésére és fejlesztésére.

Az intelligensebb, rugalmasabb automatizálásra való áttérés

Az automatizálás már nem merev és előre meghatározott. A rugalmas, intelligens automatizálás felé való elmozdulás lehetővé teszi a gyártók számára, hogy alkalmazkodjanak a változó piaci igényekhez. A hagyományos gyártósorokat tömegtermelésre építették, ahol minden szabványosított volt. A mai fogyasztók azonban személyre szabott termékeket várnak el, ami azt jelenti, hogy a gyáraknak alkalmazkodó megoldásokra van szükségük.

Mika hangsúlyozza, hogy a jövőbeli automatizálás kulcsa az alkalmazkodóképesség.

„A múltban az automatizált rendszerek merev szekvenciákat követtek” – mondta. „Most olyan automatizálással találkozunk, amely dinamikusan reagál a változó termelési igényekre, a mesterséges intelligencia és a robotika az emberek mellett dolgozik, ahelyett, hogy helyettesítené őket”.

De hogyan fognak a gyártók és a mai gyárakban dolgozók alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz?

A jövő gyáraiban szükséges új lehetőségek és készségek

A technológia fejlődésével új karrierlehetőségek nyílnak meg, különösen az ember és a gép együttműködését összekötő munkakörökben.

Egy általunk végzett 2023-as munkaerő-tanulmány szerint a vállalatok 87%-a most prioritásként kezeli alkalmazottai továbbképzését, hogy lépést tudjon tartani a növekvő munkaerőhiánnyal, például a hegesztőkkel, és tágabb értelemben az automatizálással.

Mika úgy véli, hogy a feldolgozóipari dolgozók a magasabb szintű problémamegoldás felé fognak elmozdulni.

„Egy olyan forgatókönyv felé haladunk, ahol a dolgozók nem csak kezelők, hanem az automatizálás felügyelői, valamint azok az emberek, akik kritikus döntéseket hoznak és szükség szerint finomhangolják a folyamatokat” – mondta.

Ezek közé a pozíciók közé tartozhatnak automatizálási mérnökök, digitális iker szakértői, virtuális üzembe helyezési mérnökök, robotprogramozók és hasonló pozíciók. Ezek a pozíciók a digitális írástudást, a problémamegoldó készséget és az alkalmazkodóképességet hangsúlyozzák.

Hogyan segíti a szimuláció az automatizálás következő fázisát?

A szimuláció a modern automatizálás hatékony eszköze, amely lehetővé teszi a gyártók számára a virtuális üzembe helyezést vagyis a gyártási folyamatok tesztelését, finomítását és optimalizálását a valós üzembe helyezés előtt.

Mika kiemeli a szimulációk növekvő szerepét a tervezés és a végrehajtás összekapcsolásában.

„Egyre inkább lehetővé válik a teljes gyártási munkafolyamatok még az éles üzembe helyezés előtti validálása”. „Ez kevesebb hibát, jobb erőforrás-elosztást és a változásokra való sokkal gyorsabb reagálást jelent.”

A szimuláció főbb előnyei a következők:

• Alacsonyabb kockázat, mivel a gyártók a bevezetés előtt digitálisan tesztelhetik az új automatizálási rendszereket.
• Okosabb képzés, mivel a dolgozók szimulált környezetben láthatják, hogyan fog működni egy gyártási folyamat.
• Az ember-robot együttműködés egy kicsit jobban tervezhető, biztosítva, hogy a munkafolyamatokat a hatékonyság és a biztonság érdekében tervezzék meg.
• Az automatizálási tervezés minőségének javítása azáltal, hogy lehetővé teszi az automatizálási alkalmazások átfogó tesztelését, ami drámaian javíthatja az általános minőséget.
• Költségcsökkentés a fizikai beállítások kipróbálásának és hibáinak minimalizálásával.
• A rendszertervek gyors kiigazítása, az automatizálási folyamatok rugalmasságának növelése.
• A lehetséges tervezési hibák vagy teljesítményproblémák korai azonosítása.

Hogyan fognak kinézni a gyárak 2045-ben?

Ugorjunk előre az időben 20 évet, és a gyárak szinte felismerhetetlenek lesznek. A mesterséges intelligencia által vezérelt robotika, a valós idejű digitális ikrek és a generatív tervezés miatt újra kell gondolnunk, hogyan tervezzük és működtetjük a gyárakat. A gépek kézi működtetése helyett a munkások rendszer-irányítóként fognak működni, akik felügyelik az intelligens automatizálást és biztosítják, hogy minden zökkenőmentesen működjön.

Mika azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt automatizálás minden eddiginél intuitívabb lesz. „A gépeket már nem kell majd alaposan beprogramozni” – magyarázza. „Ehelyett a valós folyamatok megfigyelésével fognak tanulni, és az emberekhez hasonlóan alkalmazkodnak majd az új feladatokhoz.”

Ez a fajta rugalmasság a gyári layout-okra is kiterjed. A mesterséges intelligencia által generált layout-ok automatikusan alkalmazkodnak a változó igényekhez, így a munkafolyamatok optimálisak maradnak, függetlenül attól, hogy a piac hogyan fejlődik.

A kiterjesztett valóság (AR) szintén segít átformálni a környezetükkel való interakciót. Az AR-felületek segítségével a dolgozók valós időben kapcsolatba léphetnek a virtuális gyári modellekkel, mélyebb betekintést nyerhetnek és megalapozottabb döntéseket hozhatnak.

A humanoid robotok is kétségtelenül a gyártási munkaerő rendszeres részévé válnak. Ezek a robotok az emberi csapatok mellett fognak dolgozni, és olyan összetett, nagy pontosságú feladatokat fognak ellátni, amelyekhez korábban képzett emberi kezekre volt szükség.

Egy dolog biztos, a 2045-ös gyárak okosabbak, alkalmazkodóbbak és hatékonyabbak lesznek, mint valaha.

Olyan jövő építése, ahol az automatizálás és az emberek együtt boldogulnak

A gyári munka jövője nem arról szól, hogy az embereket feleslegessé tegyük, hanem arról, hogy az emberi képességeket fejlesszük. Ahogy az automatizálás átveszi a nehéz munkát, az emberi dolgozók nagyobb szerepet fognak játszani az intelligens rendszerek irányításában, finomhangolásában és javításában. Az igazi kihívás? Biztosítani, hogy az emberek rendelkezzenek az ebben az új korszakban való boldoguláshoz szükséges megfelelő készségekkel és eszközökkel.

A Visual Components hisz abban, hogy a legjobb gyárak az emberek, a gépek és a technológia közötti csapatmunkára épülnek. Szimulációs és robotok offline programozási (OLP) eszközeikkel segítik a vállalatokat és dolgozóikat, hogy magabiztosan lépjenek a gyártás jövőjébe.