azaz: Mit tehetünk magunkért, hogy jobban érezzük magunkat egy SAP bevezetés közben és hogyan segíthetjük kollégáinkat is?
Egy SAP projekt igazi kihívás az érzelmek kezelése tekintetében. A Change Managementet arra találták ki, hogy a változást, amit egy SAP bevezetés jelent, kezelni tudjuk. Miért is van szükség erre?
Az SAP bevezetése jellemzően radikális változásokat hoz a cégek életébe. Újra kell gondolni az ügyviteli folyamatokat, és az SAP logikához is hozzá kell szokniuk az ügyfeleknek. Már a projektek elején, a Koncepcióterv írásakor(Blueprint fázis) rengeteg döntést kell az ügyfeleknek meghoznia. Mindezt úgy, hogy a rendszert még nem látják teljes egészében. Az SAP tréningek folyamán aztán rengeteg információ zúdul a felhasználókra, ami biztos módja annak, hogy valakinek a figyelmét kimerítsünk és ezáltal frusztrálttá tegyük. Ezt fokozza még a tesztelés fázis, ekkor már a felelősség súlya is megjelenik, ekkor szembesülünk az esetleges hibákkal, félreértésekkel, amiket javítani, tisztázni kell. Mindennek a tetejében ekkor már az éles indulás (Go Live) is fenyegető közelségbe kerül. Az IT projektekre oly jellemző szoros határidők miatt, pedig gyakran előfordul, hogy az emberek fáradtak, idegesek.
Nemrég volt szerencsénk néhány kollégánkkal Aboodi Shabi, ICF Professional Certified Coach-csal a CHN “Érzelmek kezelése a munkahelyen” megnevezésű Workshop-ján inspirálódni.
Az alábbi 6 pontban szedtem össze, hogy mit hasznosíthatunk egy SAP projekten a hallottakból:
1. Figyeljük meg önmagunkat, hogyan cselekszünk, reagálunk. Figyeljünk másokra is.
Ne csak arra figyelünk mit teszünk, és annak mi az eredménye, figyeljünk arra is, hogy mi a cselekedeteink mozgatórugója. Például, ha egy kollégánk túlterhelt, lehet, hogy nem az fog segíteni, ha delegálásra bíztatjuk. Érdemes megvizsgálni, nincsenek-e nehézségei a NEM-et mondással, vagy nem szeretne-e túlságosan megfelelni a környezetének. Ha ezek állnak a háttérben, akkor pár delegálással kapcsolatos tanács, nem fogja megoldani a helyzetet. Azzal, ha meghallgatjuk és nyitott kérdésekkel segítjük, biztosíthatjuk arról, hogy figyelünk rá, fontos része a projektnek. Kérdéseink közelebb vihetnek ahhoz, hogy megértsük, miként segíthetjük a munkáját vagy őt magát.
2. Vizsgáljuk felül a világról alkotott elképzeléseinket, sémáinkat!
A gondolkodásunk hátterében a világról alkotott elképzeléseink, hiteink, félelmeink, reményeink alakítják a cselekedeteinket, reakcióinkat. Ezek az úgynevezett gondolkodási sémáink. Azok, akik azt tanulták gyermekként, hogy világ egy veszélyes hely és azok, akik kalandnak fogják fel az életet, egész másképp fognak reagálni, például egy kínálkozó befektetési lehetőségre vagy akár egy SAP bevezetésre. Az adott vállalkozás kimenetele is csak megerősíteni fog minket addigi világnézetünkben. Ha sikeresen alakul a projekt, a pesszimista csak legyinteni fog: “véletlenül szerencsénk volt”, míg az optimista elkönyveli, hogy minden úgy alakult, ahogy várta és a munkája meghozta a gyümölcsét.
3. Agyunk felépítését sem hagyhatjuk figyelmen kívül
A Reptilian complex vagyis ”hüllő agy” az emberi agy legősibb része, ez felelős az ösztöneinkért. A limbikus rendszer, “az ősagy” fő feladata az érzelmek kezelése. A neocortex – “új agykéreg” – az agy legkésőbb kifejlődött része. Ez az agy kognitív központja. A gondolkodásért felelős.
A jelen kor embere alapvetően neocortex vezérelt, vagy legalábbis szereti ezt hinni magáról. Általában úgy gondoljuk, hogy az érzelmeknek nincs helye a munkahelyünkön. A neocortex-ből oldjuk meg a helyzeteket, és igyekszünk elnyomni, kontrollálni az érzelmeinket. Az érzelmek elnyomása azonban nem működik. Helyesebb, ha az érzelmeinket felismerjük, megértjük, tudatosítjuk és kezeljük. Ha például dühös leszek egy email miatt, akkor nem érdemes a dühömet ráengednem a kollégámra, egy hirtelen felindulásból megírt válaszlevélben. Első lépésben fel kell ismernem, hogy dühös vagyok. Ez még általában könnyen megy. Majd érdemes megvizsgálni, hogy mi is tett dühössé. Ezután a tényekre koncentrálva kommunikálhatom ezt. Ebben segíthet minket az Asszertív kommunikáció módszere, amit Önérvényesítő vagy Agresszivitás mentes kommunikációnak fordítanak magyarra. Sokat tud segíteni a nézőpontváltás is. Ha a másik fél szemszögéből is igyekszem megvizsgálni a problémát. Hogyan láthatja ő a helyzetet? Ha így járunk el, akkor tudatosan kezelhetjük a problémáinkat. Így az ősibb, limbikus rendszer nem veszi át az uralmat az agyunk felett, kiütve a neocortex-et az őt megillető vezető pozíciójából. Végeredményben pedig jobb kapcsolatot tudunk kialakítani a munkatársainkkal és saját magunkkal. A stresszes helyzeteink csökkennek, a problémák eszkalálódás helyett pedig megoldódnak.
4. A testünk nem hazudik
Testünk-Érzelmeink-Beszédünk elválaszthatatlanok egymástól. Ne áltassuk magunkat azzal, hogy ha felhúztuk magunkat például egy email-en, akkor azt a feszültséget nem adjuk tovább a munkatársainknak, beosztottainknak, csak azért mert nem említjük nekik, nem beszélünk róla. A testbeszédünk, hanghordozásunk sokkal többet elárul rólunk, mint gondolnánk. Egy felmérés szerint a szavak csupán a kommunikáció 7%-át jelentik. A testbeszédünk és a hanghordozásunk sokkal többet nyom a latba. Az érzelmek elnyomása, álcázása emiatt nem megoldás, hiszen a feszültség megjelenik a testünkben, beszédünkben. A kollégák pontosan érezni fogják, hogy majdnem felrobbanunk, és ettől pont ugyanolyan rosszul, vagy ha lehet, még rosszabbul fogják érezni magukat. A megoldás továbbra is érzelmeink kezelése, a szőnyeg alá söprés helyett. “Our body never lies!”
5. Ne kezeljük mostohán a negatív érzelmeket!
Minden érzelem hasznos. “Az érzelmek olyanok, mint az életünk műszerfalán felvillanó fények” . Jobb ha figyelünk rájuk. Ha egy kollégánk unatkozik a megbeszéléseken, haragudhatunk rá, de lehet ez egy jó alkalom arra, hogy felismerjük, valami bizony hiányzik a meetingekről, vagy valamit nem jól csinálunk. A másik, és talán a legnehezebben kezelhető dolog a cinizmus. Ha felismerjük, hogy a cinikusok a lézerfény pontosságával tudnak rámutatni a legfájóbb pontokra, a legnagyobb támogatóivá válhatnak a folyamatoknak. A cinikus emberek általában a csalódott optimistákból lesznek. Ha tudunk segíteni neki(k) abban, hogy újra azonosulni tudjanak a projekt céljaival, a csapat motorjává válnak majd. Sokszor tapasztalhatunk ellenállást is az IT projekteken. Amire általában, mint negatív dologra tekintünk. Ez egy nagyon erős energia, becsüljük meg hát. Aki ellenáll, az valójában a szívén viseli a projekt és a cég sorsát. Ha nem így lenne, akkor egyszerűen csak érdektelen volna. Ha kikérjük a véleményüket, és meg tudjuk győzni őket arról, hogy jó az irány, akkor az energiájuk egészen a Go Live-ig repíti majd a projektet.
6. Gyakorold a kapcsolódást! Maradj a központodban!
Ha már profi módon ismerjük fel az érzelmeinket és kezeljük őket, akkor itt az ideje, hogy gyakoroljuk a kapcsolódást másokhoz. Akármilyen pozícióban vagyunk is egy projekten, legyen az ügyfél, tanácsadó, csoportvezető, projektvezető, végső soron emberek vagyunk mind, ezért fontos, hogy rá tudjunk hangolódni mások érzelmeire. Úgy tudunk igazán empatikusak lenni másokkal, ha közben mégis stabilan a saját “központunkban” tudunk maradni. Ez azt jelenti, hogy nem hagyjuk, hogy a negatív érzelmek kibillentsenek bennünket. Például egy nehéz helyzetben, jó ha meg tudjuk érteni a kollégák problémáit, ellenállását, stb., de az már nem jó, ha minket is legyűr a pesszimizmus vagy a félelmek, és elgyengülünk. Hogy mi a titka annak, hogy a saját “központunkban” tudjunk maradni? A gyakorlás. Olyan ez, mint kezdő autóvezetőknél a kuplungkezelés. Eleinte művészetnek tűnik, de ha gyakoroljuk, automatizmussá válik. Ennek a gyakorlásához jó, ha minden nap el tudunk csendesedni, találunk időt arra, hogy ha csak pár percre is, de kiüresítsük az agyunkat. Ha tehetjük sétáljunk egyet a természetben, vagy csak gyönyörködjünk egy fában, vagy egy virágban. Sokaknak a mindfulness gyakorlatok segítenek. Ilyen mindfulness pillanatokat megélhetünk teljesen hétköznapi módon is. Például, ha megiszunk este egy pohár bort, próbáljuk meg kitalálni, hogy milyen szőlőből lehet. Igyekezzünk leírni, hogy mire emlékeztet az illata és milyen ízeket érzünk ki belőle. Vagy csak engedjük meg magunknak, hogy hazafelé menet megálljunk egy rózsa mellett, és elmerülünk az illatában.
Kérdéseket intézhet, észrevételeket küldhet a Kontron szakértőinek, kérem vegye fel velünk a kapcsolatot!
