A termelés hatékonysága a gyártás sikerének sarokköve. A gyártási folyamat során az erőforrás-felhasználás hatékonyságát méri, célja a termelés maximalizálása a költségek és a hulladék minimalizálása mellett. A termelési menedzser szerepe kulcsfontosságú ennek elérésében, mivel ő a felelős azért, hogy a gyártási műveletek a terveknek megfelelően, a költségvetésen belül maradjanak, és elérjék a kívánt termelési célokat.

A Visual Components-szel együttműködésben végzett kutatásból kiderül, hogy a napi termelési teljesítmény ellenőrzését a gyártásfelügyelők kiemelt feladatnak tekintik, ami alátámasztja a napi teljesítmény ellenőrzésének a gyártási műveletekben betöltött létfontosságú szerepét. A rendszeres ellenőrzés lehetővé teszi a gyártási folyamat által naponta előállított áruk vagy termékek mennyiségének nyomon követését. Az elsődleges működési cél a napi termelési teljesítménycél elérése, amely meghatározza a napi viszonyítási pontot és irányítja a csapat erőfeszítéseit. Bármilyen eltérés a cél elérésétől vagy annak elmulasztása azonnali beavatkozást tesz szükségessé. A termelési teljesítmény egy kulcsfontosságú teljesítménymutató (KPI), amely a gyártási folyamat hatékonyságát, eredményességét és általános állapotát tükrözi.

Ez a cikk részletesebben elmélyed a következő témákban:

  • A témával részletesen foglalkozó webinár felvételének megtekintése
  • A termelési teljesítmény, mint KPI megértése
  • A gyártósorok hatékonyságát korlátozó gyakori kihívások

A termelési teljesítmény, mint KPI megértése

A zártkörű termelésirányítási modellben a termelésirányítók feladata a termelési rendszer napi működésének irányítása a vállalat követelményeinek teljesítése érdekében. A termelési rendszer lehetővé teszi a termelési adatok gyűjtését, amelyekből aztán olyan KPI-ket képeznek, amelyek betekintést nyújtanak az aktuális termelési teljesítménybe.

Az egyik ilyen KPI a termelési teljesítmény, amely az adott idő alatt legyártott, minőségileg jóváhagyott alkatrészek mennyiségét méri. A gyártási teljesítmény KPI-ként történő kiszámítása a gyártásban több kulcsfontosságú mérőszámot foglal magában, amelyek átfogó képet nyújtanak a gyártási folyamatról.

Gyári termelési volumen [mennyiség/időszak]

Ez a mérőszám a gyár által egy adott időszakban előállított termékek vagy kilogrammok teljes mennyiségét méri. Ezt úgy számítják ki, hogy egyszerűen megszámolják az előállított egységek számát, és elosztják az időtartammal. Ez egy olyan termelési arányt ad, amely időben nyomon követhető a tendenciák azonosítása és előrejelzések készítése érdekében.

Jó minőségű alkatrészek [Mennyiség]

Ez a mérőszám a gyár által gyártott, a minőségi előírásoknak is megfelelő egységek számára összpontosít. Úgy számítják ki, hogy megvizsgálják az előállított egységeket, és megszámolják, mennyi felel meg az előírt minőségi kritériumoknak. Ez a mérőszám kritikus fontosságú a magas termékminőség és a vevői elégedettség fenntartása szempontjából.

Tervezett termelési teljesítmény vs. Tényleges termelési teljesítmény [százalék]

Ez a mérőszám a gyár által gyártani tervezett termékek számát hasonlítja össze a ténylegesen gyártott termékek számával. Úgy számítják ki, hogy elosztják a tényleges kibocsátást a tervezett kibocsátással, majd megszorozzák 100-zal, hogy százalékos értéket kapjanak. Ez a mérőszám segít azonosítani a tervezés és a végrehajtás közötti eltéréseket, ami a jövőbeni tervezési folyamatokat segítheti.

Tényleges hozzáadott érték órák [százalék]

Ezt a mérőszámot a projektgyártásban használják. Összehasonlítja a tervezett hozzáadott értéket teremtő órákat a tényleges hozzáadott értéket teremtő órákkal. Például, ha 1000 hozzáadott értéket teremtő órát terveztek, és 800 hozzáadott értéket teremtő órát teljesítettek, a mérőszám 80%. Ez a mérőszám segít felmérni az értékteremtési folyamat hatékonyságát, és iránymutatást adhat az ütemezés és a végrehajtás javításához.

A projektalapú vagy bérgyártás során a termelési teljesítményt a projekt befejezésének százalékában is lehet mérni. Például a hajóépítésben a projekt befejezésének százalékos aránya mérhető és összehasonlítható a projekt ütemtervének százalékos arányával. Ez világos képet ad a projekt előrehaladásáról, és segíthet azonosítani a gyártási folyamat késedelmeit vagy hatékonysági hiányosságait.

Ezek a mérőszámok holisztikus képet nyújtanak a gyártási folyamatról. A magas termelési teljesítmény zökkenőmentes, hatékony gyártási folyamatra utal, míg az alacsony teljesítmény olyan problémákra utalhat, mint a berendezések meghibásodása, az ellátási lánc megszakadása vagy a munkaerő hatékonyságának hiánya. Ez a KPI lehetővé teszi a vezetők számára, a teljesítmény nyomon követését, a javításra szoruló területek azonosítását és megalapozott döntések meghozatalát a termelési teljesítmény optimalizálása érdekében.

A gyártósor hatékonyságát korlátozó gyakori kihívások

A vezető gyártókat az különbözteti meg a többiektől, hogy képesek gyorsan, a minőség megtartásával gyártani az árukat. A gyártósorok optimális hatékonyságának elérése azonban nem könnyű feladat. A gyártóipari termelésvezetők gyakran számos olyan kihívással szembesülnek, amelyek befolyásolják a termelési teljesítményt.

Erőforrás korlátozások

A gyárban a hely- vagy eszközhiány korlátozhatja a rendelkezésre álló termelési kapacitást. A berendezések meghibásodásának és a váratlan leállásoknak a megelőzése érdekében rendszeres karbantartásra van szükség. Váratlan géphibák azonban még mindig előfordulhatnak, ami a termelés leállásához és késedelmekhez vezethet.

Nyersanyaghiány

Az ellátási láncban bekövetkező zavarok a gyárba vagy az üzletekbe érkező nyersanyagok hiányához vezethetnek. Ez megnövekedett költségeket, késedelmeket és a termelékenység csökkenését eredményezheti.

Minőségi kérdések

A termékek minőségének biztosítása állandó kihívást jelent. A magas hibaarány és a rossz minőség magas visszavételi arányhoz vezethet, és ronthatja a vállalat hírnevét.

Munkaerő kihívások

Ide tartoznak a személyzet váratlan betegségei és a motiválatlan munkavállalók. Szakképzett, motivált munkavállalókra van szükség a termelés hatékonyságának fenntartásához. A nem tervezett távollétek megzavarhatják a termelési ütemtervet, míg a motiválatlan munkavállalók a termelékenység és a minőség csökkenéséhez vezethetnek.

Pontatlan keresleti előrejelzések és irreális kereslet

A pontos kereslet-előrejelzés kulcsfontosságú a túltermelés vagy a készlethiány elkerülése érdekében. A pontatlan előrejelzések azonban készletezési problémákhoz és pazarláshoz vezethetnek. Emellett a vállalatvezetés által meghatározott irreális igények indokolatlan nyomást gyakorolhatnak a gyártási folyamatra, ami minőségi problémákhoz és a dolgozók kiégéséhez vezethet.

Ipar 4.0 – Ismerje meg ipari digitalizációs megoldásainkat és tekintse meg aktuális hirdetéseinket, akcióinkat!

Scroll to Top