Nem csak az autózásban jelenti a jövő egyik útját a hibrid hajtás, hanem az informatikában is. A lényeg mind a két esetben hasonló: többféle erőforrás áll rendelkezésünkre (a hibrid IT esetében a saját, illetve a felhő infrastruktúra), és azt vesszük igénybe, amelyik az adott célra az adott pillanatban jobban megfelel.
Ügyfeleink több mint fele tervezi vagy megkezdte a felhőszolgáltatások használatát és az első tapasztalatoknál látja is, hogy nem lehet teljesen külön kezelni a publikus felhő erőforrásait, illetve, hogy a felhő nem általános megoldás minden IT igényre, mondja Kresz Balázs, a Kontron Consulting szolgáltatásfejlesztési vezetője. Némi képzavarral élve, manapság már a csapból is a felhő folyik. Nem egy szolgáltató olyan általános gyógyírként kínálja minden bajra, amellyel egyből a 21. századba röpítheti magát a vállalat. Ez azonban még a szoftverszolgáltatások esetében sincs így, nem beszélve a platform- vagy infrastruktúra-szolgáltatásokról, teszi hozzá
Több mint felhő
Egy vállalati rendszerben minden mindennel összefügg, ezért a nyilvános felhőszolgáltatások a legritkább esetben állnak meg önmagukban. Általában integrálni kell őket valamilyen belső rendszerrel: egy másik üzleti alkalmazással, jogosultságkezelővel, mentő- és archiváló alkalmazással, valamint gondoskodni kell az erőforrások kiosztásáról, visszavonásáról és elszámolásáról.
„Éppen ezért mi a Kontron által szállított megoldások esetében hibrid IT-ben gondolkodunk. Nem akarjuk mindenféleképpen felhőbe kényszeríteni az ügyfeleinket, hanem azt valljuk, hogy egyes dolgoknak a felhőben van a legjobb helye, másoknak pedig a saját infrastruktúrában. A lényeg, hogy a kettőt zökkenőmentesen tudjuk együtt használni és menedzselni, így használva ki mindkettő erősségeit”, hangsúlyozza Kresz Balázs.
A hibrid IT a Kontron értelmezésében több, mint a privát és nyilvános felhőt ötvöző hibrid felhő architektúra. Nem lehet egyszerűen műszaki problémák megoldására szűkíteni a kérdést, mert az üzleti szempontoknak is fontos szerep jut. Az informatikai szervezetnek is „hibrid üzemmódban” kell működnie, azaz minden egyes üzleti igényről meg kell tudnia mondani, hogy – minden szempontot figyelembe véve – azt a saját infrastruktúrából vagy felhőszolgáltatásból lehet hatékonyabban kiszolgálni. Ehhez viszont olyan IT menedzsment folyamatok és rendeszerek kellenek, amelyek egységként kezeli a kétféle környezet erőforrásait, és képesek igény szerint egyikből vagy a másikból kielégíteni az igényeket.
Demó és SaaS-környezet
Gyenes István, az vállalati megoldások csoport vezetője két – a Kontron gyakorlatában már működő – példával érzékelteti a hibrid IT felhasználási lehetőségeit. Az egyik egy szoftverfejlesztő és tanácsadó cégé, amely két problémával is küzd. Az egyik, hogy nincs elegendő rendszere, amelyeken demózni tudná fejlesztéseit a pre-sales fázisban ügyfeleinek: már indulna egy új projekt, de a másik még nem zárult le, és ez sok gondot okoz. A második gond, hogy nehezednek az értékesítései a fejlesztett megoldások infrastruktúra-beruházási igényei és elhúzódó beszerzési ciklusai miatt.
Az első problémára az lehet a megoldás, ha a vállalat a felhőben alakítja ki fejlesztési és demó infrastruktúráját. Alacsony költséggel juthat stabil, robosztus környezethez, amelyhez magas szintű SLA-k társulnak. Mindig annyi kapacitást vehet igénybe, amennyire szüksége van, ki tudja szolgálni az összes pre-sales projektet és a futó fejlesztéseket. „Ha pedig írnak néhány szkriptet, hogy hogy ezek a rendszerek csak munkaidőben fussanak, akkor még a saját, alacsonyabb műszaki színvonalú lokális infrastruktúrájánál is olcsóbb lesz a megoldás”, teszi hozzá Gyenes István.
A vállalat másik gondjára is megoldást kínál a felhő alapú infrastruktúra szolgáltatás. Alapesetben meg kellene egyeznie egy host-szolgáltatóval vagy saját infrastruktúrát kellene kiépítenie hogy teljes megoldást adhasson ügyfeleinek. A felhőnek köszönhetően viszont akár azonnal használatba veheti a szükséges erőforrásokat, hogy aztán saját szoftvereivel kiegészítve Software-as-a-Service (SaaS) szolgáltatásként kínálja saját ügyfeleinek. A technológia lehetővé teszi, hogy a felhőben futó alkalmazás ugyanúgy integráltan működjön a meglévő rendszerekkel, mintha csak a szomszéd szerveren lenne, így jön létre a hibrid modell. A felhasználók így a saját infrastruktúra költségeitől megszabadulva kisebb elköteleződéssel kezdhetik az új szoftvert használni, a szoftverfejlesztő pedig új üzleti modellben kínálhatja termékeit.
Fejlesztői és teszt rendszerek
A másik példa szintén a fejlesztések világába kalauzol el. A vállalatnak van valamilyen üzleti igénye, amelynek kielégítésére kiválasztanak egy alkalmazást. A specifikáció alapján a fejlesztő meghatározza, milyen erőforrásokra lenne szüksége a program megírásához, teszteléséhez. Ám amikor az üzleti döntéshozók ezt meglátják, a szívükhöz kapnak, és egy meglévő, de elégtelen kapacitású rendszert jelölnek ki a fejlesztési célokra. Ha mégis hajlandók beruházni, annak átfutása több hónap.
Ám ugyanezt a fejlesztői kapacitás a számítási felhőből is igénybe vehető, mindig annyi, amennyi éppen aktuálisan kell. Az elején, a kódoláshoz csak egy-két gép; a munka előrehaladtával aztán már adatbázis-, majd alkalmazásszerver is. Ezek sem kellenek egész nap, hanem csak munkaidőben, ami még olcsóbbá teszi igénybe vételüket.
Ez a felállás mindenkit megnyugtat, fogalmaz Gyenes István. Megnyugodhatnak a fejlesztők, mert pontosan tudhatják, hogy mennyi és milyen minőségű erőforrás áll a rendelkezésükre a munkához, és a terheléses teszteléshez is szinte bármekkora kapacitást kiépíthetnek, akár néhány napra is. Megnyugodhat az üzleti oldal is, mert rendszeres kimutatást kap a költségekről, így a végén könnyű összeszámolni, mennyibe is került pontosan a fejlesztési folyamat. A teszteredmények ismeretében pedig jól belőhető, hogy milyen teljesítményű szerver kell majd a kész alkalmazás elvárt sebességű működéséhez – már amennyiben nem akarják azt is a felhőben működtetni.
Tanulni is lehet
A Kontron oktatásokat is szervez a hibrid IT előnyeinek bemutatására, mondja Kresz Balázs. Készítettek egy demókörnyezetet, amelyben minden lényeges funkciót leképeztek: erőforrások igénylése; azok kiadása az üzleti szabályok alapján vagy a saját, vagy a felhő infrastruktúrából; menedzsment; folyamatautomatizáció, költségkontrolling. Mindezekről első kézből szerezhetnek tapasztalatot az érdeklődők, nem a műszaki, hanem sokkal inkább a teljes Hibrid IT architektúra megismerése, üzleti használati eseteinek megértése révén.
