Tételezzük fel, hogy egy gyártó évente 10 000 új alkatrészt vezet be, alkatrészenként körülbelül 5 000 dollárért. Az alkatrészek ismételt felhasználásának 2%-os javulása is több millió dollár megtakarítást jelenthet a gyártó számára. Ennek ismeretében miért nem törekszik a legtöbb gyártó az alkatrészeik rendszerezésére és osztályozására a jobb újrafelhasználhatóság érdekében? Hogyan lehet kiszámítani egy új alkatrész bevezetésének és a teljes életciklusának valós költségeit? Mi a legjobb módja annak, hogy elkerüljük az alkatrészek duplikálását?

Egy alkatrész élettartama az értékláncban

Egy alkatrész élettartam értékének meghatározásakor sokkal többet kell figyelembe venni, mint a kezdeti előállítási költség. Az alábbi példában láthatók a termék (a projekttől a gyártáson át, a piacot követő fázisokig tartó) életciklusában résztvevő különböző csapatok.

Az alkatrészek összehangolt osztályozása

Hozzon létre egy olyan rendszert az alkatrészek kezelése körül, amely kiküszöböli a feleslegesen bonyolult termékeket. Az alkatrészek osztályozása segít a mérnököknek kiválasztani a megfelelő alkatrészeket a kívánt beszállítóktól. A nem megfelelő alkatrész újbóli felhasználása, a selejtek és a magas raktárkészlet költségei önmagukban is okot adnak arra, hogy szóba kerüljön az alkatrészek osztályozása. Azok a gyártók, akik osztályozzák és többször felhasználják a meglévő alkatrészeket, hatalmas előnyöket tapasztalhatnak. Többek között:

Csökkentett költségek: Az új alkatrészek bevezetése költséges lehet. Az alkatrészek újrafelhasználásával a szervezetek nemcsak időt takarítanak meg és gyorsabban készíthetik el a termékeket, hanem az anyag- és készletköltségeiket is csökkenthetik.

Minimális késedelmek és összetettség: Az alkatrészadatok megfelelő karbantartásával a szervezetek könnyebben megtalálhatják és meghivatkozhatják a meglévő alkatrészek között azt, amelyik megfelel a tervezési igényeknek. Ezáltal elkerülhető az új alkatrészek létrehozásával elvesztegetett idő, miközben csökken a piacra jutás ideje.

Gyártásra és szervizelésre optimalizálva: A kevesebb duplikált alkatrésznek és dokumentációnak köszönhetően a gyártástámogató- és szervizmérnökök könnyebben tervezhetik, tesztelhetik és kivitelezhetik az összeállításokat.

Hogyan takaríthat meg évente milliókat?

Az alkatrészek újrafelhasználásából származó előnyök kiszámításakor számos tényezőt kell figyelembe venni, többek között az alkatrész típusát, a projektfázist és az alkatrész egyes projektfázisokban való időfoglalását.

Az alábbi példában a gyártó évente körülbelül 160-nal kevesebb új alkatrész bevezetésére számíthat ((10 000 új alkatrész évente x 2% felesleges alkatrész) x 80%-os valószínűség a redundancia elkerülésére). Az évi 160 redundáns alkatrész és az új alkatrész teljes NPV (net present value) értének (15 000 USD) szorzatával ez a gyártó évente körülbelül 2,4 millió dollárt takarítana meg az alkatrészek újbóli felhasználásával. Az “első évben” újra felhasznált alkatrészek élettartamra gyakorolt hatásának megértéséhez megszorozhatjuk az újra felhasznált alkatrészek teljes élettartamát az alkatrészek élettartam értékével, így 23 év alatt összesen 55 millió dollár megtakarítást becsülhetünk. Az NPV érték a szervezet belső kamatlábának felhasználásával számítható ki.

A PLM használata az alkatrészek újbóli felhasználhatóságának eléréséhez

Az alkatrészek újbóli felhasználásának előnyeit már csak a költségeket tekintve is tapasztalhatjuk. De hogyan valósíthatja meg ezt egy gyártó? Kezdjük az alkatrészek osztályozásának megértésével. A termékek szabványosításával és osztályozásával a szervezetek elősegítik az információk és az alkatrészek újrafelhasználását a teljes mérnöki folyamat során. Az alkatrészek osztályozása két gyakori módon valósítható meg a termékéletciklus kezelő (PLM) szoftverek felhasználásával:

Alkatrészek osztályozása

Az alkatrész leírásához és osztályozásához az alkatrészeket kategóriák szerint bontjuk és különböző attribútumokat vezetünk be a minél pontosabb leírásához (pl. egy munkahenger esetén a lökethossz, dugattyúátmérő, csillapított-e vagy nem, stb.).

„A” példa: Csavar

A csavart először kategorizáljuk egy olyan leírással, amely a “Hatlapfejű” kategóriába sorolja. Majd további leíró attribútumokkal, mint például a hossz, a kikészítés vagy a menetemelkedés tovább osztályozható.

Ellátási lánc agilitása

Ha sok alkatrész érkezik különböző beszállítóktól, a beszállítói menedzsment segíti a szervezeteket abban, hogy a termék meghatározásakor tudják, mely alkatrészek, mely beszállítóktól szerezhetők be.

„A” példa: Facsavar

Ha egy facsavar különböző beszállító cégektől is beszerezhető, a vezetőknek szükségük van arra, hogy átlássák és azonosítani tudják az alkatrészek és a beszállítók közötti kapcsolatokat, a régióra, a rendelkezésre állásra vagy a költségekre vonatkozó információk alapján.

Az alapvető funkciók, amelyek segítik a gyártók a gyors és zökkenőmentes elköteleződését a következők:

• Automatikus alkatrész- és dokumentumelnevezés az attribútumok alapján
• Lokalizált alkatrészinformációk
• Az üzleti igényekhez igazodó, konfigurálható osztályozási séma
• Új alkatrészek és dokumentumok egyszerűsített hozzárendelése vagy osztályozása
• A többféle keresési mód és azok finomhangolása