A piacra jutás ideje, a minőség, a költségek, a bevétel – ezek a kifejezések mind visszajelzést adhatnak arról, hogy egy gyártó milyen módon kezeli a változásokat. Azon iparágakban, ahol gyorsan változnak bizonyos körülmények (mint például az orvosi eszköz és elektronika gyártóknál) sok változtatás merülhet fel naponta. Azonban a globális versenypiac minden iparágban állandóvá tette a változásokat. Egy vállalat sikere azon múlik, hogy milyen gyorsan és hatékonyan képesek reagálni a piac változásaira.

ECO – Engineering Change Order, azaz mérnöki változáskezelés

A terméktervezők változáskezelést (ECO – Engineering Change Order vagy CO – Change Order) vagy más néven változási értesítőket (CN – Change Notice) használnak a terméktervezés során az egyes komponensek, illetve végtermékek változtatása során. Az ECO használatának segítésével a termékfejlesztési folyamat során lehetőségük nyílik a tervezőknek például arra, hogy jóváhagyásokat kérjenek, végrehajtsák a változtatásokat vagy számukra fontos változásokról értesítésekre iratkozzanak fel. Napjainkban egy sikeres vállalat legfontosabb mutatója, hogy milyen gyorsan és milyen minőségben képes reagálni a piac igényeire.

Az értékesítési láncok összes tagjára hatással vannak az egyes változtatások, ezért célszerű folyamataikat optimalizálni ECO vagy CO használatával. Egy minimális változtatásnak is hatalmas hatása lehet egyszerre több szereplőre (például a 3D CAD modellek, rajzok, specifikációk, dokumentációk, stb. változása). Ezen komplex folyamatok kezelése során nem mindig csak a belső erőforrások, hanem a külső tényezők is szerepet játszhatnak.

Például előállhat változás egy alkatrészcsere során az ellátási lánc megszakadása, a minőségi problémák vagy új előírások miatt. Nem számít az ok, a változások a termék teljes életciklusát érintik, a termékek életciklusa során résztvevő minden szereplőnek lépést kell tartania a változásokkal, hogy hatékonyak legyenek a munkájuk során.

A változáskezelés legfontosabb szakaszai:

1. A problémák és igények meghatározása

Azonosítani kell a problémát vagy igényt, majd meg kell határozni, hogy igényel-e változtatást. A következő lépés változtatás érintettjeinek és lehetséges hatásainak megbecslése.

2. Vizsgálat

A megfelelő személy létrehoz egy változási kérelmet (ECR – Engineering Change Request).

Az ECR elindítja a következő folyamatokat:

• a változtatás szükségességének és megvalósíthatóságának meghatározása
• a potenciálisan érintett alkatrészek, komponensek, dokumentációk azonosítása
• költségek becslése
• a változtatás létrehozásához szükséges erőforrások összegyűjtése

3. ECO létrehozása

Miután az ECR folyamatot egyeztették és elfogadták az érintett partnerek létrejön egy ECO. Az ECO tartalmazza a változtatandó alkatrészek, összeállítások, rajzi és egyéb dokumentációk (pl. anyagbeszerzési kódok, gyártási munkautasítások – MWI, stb.) listáját.

4. Az ECO elfogadása

Az ECO a változásirányító testület (CCB – Change Control Board) elé kerül, amely magába foglalja az összes érdekelt felet (adott esetben külső partnereket is beleértve), akiknek jóvá kell hagyniuk a változtatást. Az ECO jóváhagyása után az érintett személyeket értesítik arról, hogy a műszaki változtatásokat végre kell hajtaniuk.

5. A változtatások implementálása

Az ECO-ban található információkat felhasználva az implementálásért felelős személyek végrehajtják a kért változtatásokat.

A változáskezelés alapelvei

Egy ECO vagy CO implementálása bonyolult folyamat lehet. A gyártóknak számos kihívással kell szembenézniük, mint a hosszú beállítási idők (beleértve a változások kézi adatgyűjtését is), az átláthatatlan változási folyamatok, a hosszú végrehajtási idők, az időigényes műveletek manuális lekövetése, a párhuzamos és ellentmondásos változások (pl. rossz kommunikáció vagy dokumentációs problémák) és a nem összekapcsolt rendszerekre való támaszkodás.

A legfontosabb az, hogy a korszerű folyamatokat és eszközöket használjunk a változások későbbi negatív hatásainak minimalizálására. Amikor implementáljuk az egyes változtatásokat, a következő elveket célszerű fejben tartani.

• A BOM használat optimalizálása oly módon, amely lehetővé teszi a termék teljes leírását.
• A digitális termékleírás lényegében egyetlen központi adattárban kezeli és tárolja az összes termékhez kapcsolódó tartalmat az egyes alkatrészektől az összeszerelt struktúrákig. Vegyünk alapul egy alkatrészt, amelyet sok összeállításban használnak. Ha ez a komponens megváltozik, akkor a változtatásnak tükröződnie kell minden olyan összeállításban, amely használja, különben egyes érintettek elavult adatokkal dolgoznak majd. A „digital thread” megkönnyíti a változások közlését.
• Két külön, szeparált folyamat fenntartása a munka közbeni (Work-In-Progress) és a jóváhagyott elemekre (Release)
• A termékinformációk egyetlen forrásban való tárolása lehetővé teszi a mérnökök közötti gyors és hatékony kommunikációt már a termékfejlesztés vagy a változási folyamatok kezdeti szakaszában is. A teljes átláthatóság következtében az érdekelt felek könnyebben elvégezhetik a feladatokat, a határidők könnyebben betarthatók és a változtatások a költségek elszállása nélkül véghezvihetők.
• Könnyen megtalálhatók legyenek az aktuális és régebbi információk és adatok egyaránt.
• A kulcsfontosságú információk átadása az egész szervezeten belül. Példaként említhetjük az olyan termékfejlesztő csapatokat, akik havonta vagy negyedévente átadják az aktuális BOM-okat az ellátási láncok szereplőinek, hogy könnyebben és proaktív módon figyelembe tudjanak venni egyes változásokat.
• Nyomonkövethetőség. A termékfejlesztési folyamat során a nyomonkövethetőség lehetővé teszi, hogy az egyes változtatásokat ellenőrzött körülmények között vigyék végig az egyes csapatok. Nem számít, hogy az egyes változtatások honnan származnak (akár egy mérnöki csapattól, akár egy beszállítótól).

PLM a változáskezeléshez

A termék életciklus-kezeléssel lehetőség nyílik az adatok ellenőrzött körülmények közötti változtatására. Ez biztosítja, hogy az egyes feladatok automatizált és megismételhető munkafolyamatok között elvégezhetők legyenek. PLM rendszer használatának segítségével valós idejű képet kaphat az összes érdekelt fél az egyes változásokról. A változáskezelés szabványosításával lehetőség nyílik a költségek csökkentésére, a minőség javítására és a szükséges változtatások gyors véghezvitelére, ezáltal a termékek gyorsabb piacra kerülésére.