Nem mindig új rendszer kell – 5 eset, amikor előbb a folyamatot érdemes rendbe tenni

A dokumentumkezelési problémák mögött sokszor nem az alkalmazott rendszer, hanem a folyamat áll. Öt helyzet, amikor a rendszercsere előtt érdemes a működést áttekinteni.

A dokumentum valahol megvan. Valaki már jóváhagyta – talán a múlt héten, talán e-mailben. Az aktuális státusz talán egy Excel-táblában szerepel. Ismerős helyzet?

„A most használt rendszer nem jó, mert nem fedi le a működésünkből adódó igényeket.”

Sok vállalatnál ilyen és ehhez hasonló megállapítások vezetnek oda, hogy egy új dokumentumkezelő rendszer bevezetése mellett döntenek. Az elégedetlenség oka érthető: a keresgélés, az e-mailben zajló jóváhagyások, a párhuzamos Excel-táblák és a nehezen követhető státuszok valóban jelentős időt emésztenek fel – ahogyan azt a „10 jel, hogy a dokumentumkezelési folyamataink több időt visznek el, mint kellene” című korábbi bejegyzés is bemutatta.

Ilyenkor a kézenfekvő reakció: „Váltsunk rendszert.” Dokumentumkezelési projektekben azonban gyakran kiderül, hogy a tünetek mögött nem kizárólag a meglévő rendszer funkcióiból adódó hiányosság áll – ha a folyamat maga nem tisztázott, egy új rendszer legfeljebb gyorsabban és drágábban reprodukálja a meglévő problémákat. Az alábbi öt helyzetben ezért érdemes előbb a folyamatot megnézni.

1. Nem egyértelműek a felelősségek

Pontosan tudható, ki indítja el a szerződés jóváhagyási folyamatát, ki ellenőrzi a tartalmát, és kinek a döntésével zárul le? És ha a felelős szabadságon van, ki veszi át?

Ha ezek a szerepek nincsenek rögzítve, a folyamat személyes egyeztetéseken múlik: a dokumentumok elakadnak, a határidők csúsznak. Egy szerződés akár napokig várakozhat, mert mindenki azt feltételezi, hogy egy másik terület vezetője fogja jóváhagyni. A dokumentumkezelő rendszer ezt önmagában nem oldja meg: ha nem rögzített, ki jogosult dönteni, utólag sem követhető egyértelműen, ki és milyen szerepben hagyta jóvá a dokumentumot.

1. ábra – Ha nem egyértelmű, ki dönt, a dokumentum gazdátlan marad

Egy rendszer nagyrészt azt támogatja, amit a szervezet előzetesen meghatároz benne – ha a szerepek tisztázatlanok, a bizonytalanságot is pontosan leképezi. A felelősségek tisztázása gyakran már önmagában javítja a működést, és megmutatja, valóban szükség van-e rendszercserére.

2. Egy folyamat – ahány szervezeti egység, annyiféle gyakorlat

Előfordul, hogy ugyanaz a beszerzési igény az egyik telephelyen háromlépcsős jóváhagyáson megy át, a másikon egyetlen aláírással lezárul? Hogy a szerződéseket az egyik osztály partnerenként, a másik évenként rendezi?

Példa: egy két telephelyes vállalatnál előfordulhat, hogy a beszerzési igények jóváhagyása telephelyenként eltér. Ilyenkor a kontrolling minden hónapban kézzel egyezteti a két kimutatást, a helyettesítő kollégák pedig könnyen rossz útvonalon indítják el az igényeket. A panasz a rendszerre irányul – a valódi megoldást viszont egy egységes jóváhagyási rend jelentheti.

Az eltérések egy része indokolt, más részük csupán megszokás. A következmények viszont az egész szervezetet érintik: a dokumentumok nem kereshetők vissza egységesen, a helyettesítés nehézkes, a vezetői kimutatások kézi összesítéssel készülnek. A felhasználók ezt gyakran a rendszer rugalmatlanságának érzik – pedig egy új rendszer sem fogja tudni ezeket az eltéréseket rugalmasan kezelni.

Az egységesítés nem rendszerfunkció, hanem szervezeti döntés. Ha a kialakult gyakorlatok áttekintése megtörténik, gyakran kiderül: nem a rendszer volt rugalmatlan, hanem a működés volt széttagolt.

3. Túl sok adat kerül rögzítésre

Minden rögzített adatról tudható, ki és mire használja? És mi a helyzet azokkal a mezőkkel, amelyek hasznosak lennének, mégis szinte senki nem tölti ki őket?

A rögzített információk köre sokszor egyedi igények alapján bővült: egy egyszeri riport, egy osztály kérése, egy azóta módosult előírás nyomán. Jellemző példa a beszerzési adatlap, amelyen tizenöt mező kötelező, a jóváhagyáshoz azonban valójában csak öt szükséges. Közben a felhasználók egyéni szokásai is beépülnek a működésbe, és az évek alatt íratlan szabállyá válnak. Az eredmény kettős: a felesleges adatok rögzítése terheli a munkát, a valóban hasznos mezők pedig kihasználatlanok maradnak. A sietve vagy hiányosan kitöltött adatok ráadásul a keresést és a riportokat is megbízhatatlanná teszik.

Nem több adat kell, hanem a megfelelő adat. Egy adattartalom-felülvizsgálat sokszor többet javít az adatminőségen, mint egy új felület, amelybe ugyanazok a mezők költöznének át.

4. Nem tisztázott a rendszerek szerepe

Melyik rendszerben található a szerződés lejárati dátuma: az ERP-ben, a dokumentumkezelőben vagy egy Excel-táblában? És ha a három helyen három különböző dátum szerepel, melyik a hiteles?

Példa: egy gyártóvállalatnál előfordulhat, hogy ugyanaz a szerződéses határidő az ERP-ben, egy SharePoint-listában és egy Excel-táblában is szerepel. Ha csak az egyik helyen frissítik, a másik két rendszerben nem, a felmondási idő észrevétlenül lejárhat, és a szerződés kedvezőtlen feltételekkel hosszabbodhat meg.

2. ábra – Több rendszer, több dátum helyett egy hiteles adatforrás

Ha nincs meghatározva, melyik információnak melyik rendszer az elsődleges forrása, az eltérések elkerülhetetlenek. Ennek ára túlmutat a dupla adatrögzítésen: a vezetői döntések ellentmondó adatokra épülhetnek, egy auditnál pedig nehéz igazolni, melyik adat érvényes.

A szabályok tisztázása nélkül egy új rendszer nem szünteti meg a dupla adatrögzítést – csak újabb helyen kell karbantartani ugyanazt az adatot. A rendszerek szerepének rendezése és egy célzott integráció viszont a meglévő környezetben is megteremtheti az egyetlen, hiteles adatforrást.

5. A folyamat történelmileg alakult ki

Miért kell egy elektronikusan jóváhagyott dokumentumot kinyomtatni, aláírni, majd visszaszkennelni? És van még valaki, aki tudja, mikor és miért került be ez a lépés a folyamatba?

Sok munkafolyamat olyan lépéseket tartalmaz, amelyeket egykor valamilyen korlátozás indokolt: papíralapú aláírás, egy korábbi rendszer hiányossága vagy egy azóta módosult előírás. A korlátozás megszűnt, a lépés megmaradt. Egy bejövő számla például ma is két külön jóváhagyási ponton halad át, csak mert a korábbi rendszer nem tudta összeghatár szerint irányítani. Az ilyen lépések együtt lassítják az átfutást, a munkatársak kerülőutakat keresnek, és a folyamat egy része a rendszeren kívül zajlik.

A teendő: lépésenként megvizsgálni, mi az egyes lépések célja, és hogy ez a cél ma is indokolja-e őket, melyik hagyható el vagy vonható össze a megfelelőség sérülése nélkül, és hogyan nézne ki a folyamat, ha a mai feltételek mellett kellene kialakítani.

3. ábra – Okafogyott lépések nélkül egyenesebb az út

Egy rossz folyamat digitalizálva is rossz folyamat marad – csak gyorsabban. A folyamatoptimalizálás a működést javítja, nem a hordozóját cseréli le.

Kérdések a rendszercsere előtt

Az öt eset mögött ugyanaz a néhány kérdés áll. Mielőtt egy új rendszer bevezetése mellett születne döntés, érdemes ezekre egyértelmű választ adni:

  • Felelősség: ki a gazdája az egyes folyamatoknak, és ki dönt, ha ő nincs jelen? A jogosultságok a felelősségekből következnek, vagy a megszokásból?
  • Egységesség: ugyanaz a folyamat ugyanúgy működik minden telephelyen és osztályon? Ha nem, van rá valódi üzleti ok?
  • Adattartalom: minden rögzített adatnak van ismert célja és felhasználója? És mely hasznos adatok hiányoznak?
  • Adatforrás: melyik rendszer a hiteles forrása a kulcsadatoknak, és hol kell ugyanazt az adatot kétszer rögzíteni?
  • Folyamatlépések: melyik jóváhagyási lépés létezne ma is, ha most kellene megtervezni a folyamatot?

Ha ezekre nincs egyértelmű válasz, a rendszerválasztás előtt érdemes áttekinteni a folyamatokat.

A cél: jól működő folyamatok

A rendszercsere nem mindig rossz döntés – de akkor megalapozott, ha előtte kiderül, mely problémák fakadnak a működésből. A folyamatok rendezése után vagy maga a probléma szűnik meg, vagy pontosan látszik, mit kell valóban tudnia egy új rendszernek.

Előbb a működés megértése, utána a döntés a rendszerről.

Ha nem egyértelmű, hogy a problémák mögött folyamat- vagy rendszeroldali ok áll, egy rövid helyzetfelmérés gyorsan megmutathatja, hol érdemes elkezdeni a fejlesztést.

Helyzetfelmérés

Érdekli szolgáltatásunk vagy kérdése van?
Vegye fel velünk a kapcsolatot!
ingyenes, 2 órás dokumentumkezelési helyzetfelmérés

 

Scroll to Top