1. Elköteleződés
2. Erőforrások
3. Integrált rendszer kiépítése
4. IT biztonság
5. Adatgyűjtés és elemzés

Egy ilyen jellegű projekt sikeres megvalósításához egyaránt szükség van a vezetőség és a munkavállalók elköteleződésére és támogatására.

Manapság a folyamatos időnyomás, a globális mértéket öltő munkaerőhiány és az ebből fakadó nehézségek miatt nem könnyű feladat meggyőzni a munkavállalót arról, hogy egy új rendszer bevezetése nem plusz teherként jelenik majd meg a mindennapjaiban.

Megfelelő költségterv és projektmenedzsment támogatás nélkül egy Ipari digitalizációs projekt bevezetése halálra van ítélve. Nem kell fenekestől felforgatni a gyárat és fejestől beleugrani a közepébe csak azért, mert Ipar 4.0-t szeretne. Először érdemes a meglévő folyamatokat rendbe tenni, majd ezt követően biztos alapokra építkezve belevágni a további fejlesztésekbe, melyhez pontos ütemezés készítése javasolt. Ennek segítségével a határidők követése biztosított, megelőzve a plusz költségek keletkezését.

Egy Ipar 4.0 projekt a gyár valamennyi területét érinti. Ezeket a területeket össze kell fogni, de ilyenkor több kérdés is felmerül: ki lesz az, aki ezt meg fogja tenni? Lehetséges erre a feladatra külön dedikálni valakit, akinek érdemben ,,csak” ezzel kell foglalkoznia? Ezekre a kérdésekre jellemzően az a válasz, hogy erőforrás hiányában nincs rá mód és általában megkapja egy olyan kulcs kolléga a feladatot, aki bár nagyon jó szakember, de már így is rengeteg egyéb dolga van, amely sokszor túlnyúlik a napi 8 órás munkavégzésen. Egy ilyen helyzet jelentősen megnöveli a kiégés és a teljesítmény csökkenés kockázatát.

Az Ipar 4.0 egyik célja az egymással összekapcsolt, integrált rendszerek létrehozása. A gyártó vállalatok jelenleg is számos ipari szoftvert használnak – legyen szó kész megoldásként vásárolt, vagy egyedi fejlesztésű vállalat irányítási, logisztikai, gyártástervező és ütemező, HR stb. rendszerekről.

Használatukkal számos adathoz lehet hozzáférni, azonban mégsem lehet ezek előnyeit teljes mértékben kihasználni. Általában ezek a szoftverek nem, vagy csak korlátozva tudnak egymással kommunikálni, mivel nincs közöttük megfelelő logikai rendszer – adatút kiépítve -, így csupán úgynevezett szigetszerű megoldásként használhatók. Az Ipar 4.0 egyik nagy kihívása ezen rendszerek egy platformra helyezése.

Az IT biztonság egy nagyon fontos terület, amely egyre inkább előtérbe kerül. Manapság az adatbiztonság, a felhőben és a digitális rendszerekben tárolt adatok megóvása prioritást élvez, hiszen senki sem szeretné, hogy azok rossz kezekbe kerüljenek.

Milyen kihívást jelent?
Legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyaránt megfelelő rálátásunk legyen az OT és IT környezetünkre hálózatbiztonsági szempontból. Amennyiben, teljes képünk van szervezetünk hálózati felépítéséről, akkor felkészültebben, proaktívan tudunk a nem várt fenyegetettségek ellen fellépni.

Hogyan tudom megóvni az adatokat a gyárban és azon kívül?
Az adatok és azok szolgáltatását biztosító kiszolgálóknál különböző biztonsági megoldások szükségesek, mert más megközelítése van az adat- és magának a szerver védelmének is.

A szerver esetében mindenképp tradicionális tűzfal megoldások szükségesek, ahol az adott szerver egy meghatározott DMZ-ben van a tűzfal mögött. Az adatoknál az adatvagyon védelemére DLP, azaz adatszivárgást megelőző megoldás szükséges hálózati és végpont oldalon is.

A Felhő használata vajon elég biztonságos?
A Felhő mint fogalom egyre elterjedtebb és egyre nagyobb bizodalmunk van a használatával kapcsolatban is. Általában egy nagyvállalat számára, aki felhő infrastruktúrát fog használni már rendelkezik on-premis/helyi adatközponttal, környezettel stb. A két környezeti infrastruktúra általában összeköttetésben van egymással, melynek kommunikációja titkosított csatornán kell történjen.

A felhő infrastruktúrát, az infrastruktúrát biztosító szolgáltató alap biztonsági funkciói mellett, ugyanolyan gondossággal és biztonsági szemlélettel kell megtervezni/felépíteni, mintha meglévő helyi adatközpontot építenénk. Tehát ugyanúgy van szükség tűzfalra, next generation védelmi megoldásokra, mint például az IPS vagy AntiVirus, amelyek a napjainkban elterjedt fenyegetettségi forma a Zero-Day támadások ellen is védelmet biztosítanak.

*Rightscale felmérés

A gyártó cégek már most hatalmas kihasználatlan adatvagyon birtokában vannak. Az összegyűjtött adatok önmagukban semmit sem érnek addig, ameddig azokat összefüggéseiben nem elemezzük. Az IoT projekt első lépése az automatikus adatgyűjtés. Jellemzően a magyar KKV-k gépparkja életkor tekintetében heterogén. Ez azt jelenti, hogy megtalálhatóak az újabb gépek mellett olyanok, amelyek már kiadnak magukból adatokat. Ezek többnyire régebbi 15-20 éves Kínában vásárolt, dokumentáció és gépgyártó kapcsolat nélküli berendezések, melyek PLC-jéhez való hozzáférés nem egyszerű feladat, de nem lehetetlen.