Változtatni KELL, de minden cég más adottságokról indul, más célokkal, ezért az út is egyedi!

Ahhoz, hogy biztos alapokra épüljön fel egy Ipar 4.0 projekt fontos, hogy minden vállalat tisztában legyen azzal, hogy jelenleg hol tart az ipari digitalizációs úton. Ennek megállapítására segítséget nyújt az Érettségi modellünk, amely 3 szintet különböztet meg egymástól, amik megfogalmazzák az egyes szinteken leghatékonyabban megvalósítható fejlesztési lehetőségeket is.

Az első digitalizációs érettségi szint azt jelenti, hogy a gyártók valós időben mérik a teljesítményüket és valós időben tárják fel a problémákat, ezáltal növelni tudják a hatékonyságukat és csökkenteni a költségeiket.

A magyar vállalatok nagy része erre a szintre már eljutott, vagy legalább is meg fogalmazódott benne a lehetőség és látja ennek előnyeit, így a közeljövőben lépést fog tenni a megvalósítás felé.

A második szinten a döntéshozatal hatékonyságában erőteljes előrelépés történik, mivel ezen az állomáson a vezetői döntések valós adatok elemzésein és azok összefüggéseinek feltárásán alapulnak.

Miután már rendelkezésre állnak valós idejű adatok, nemcsak következtetések vonhatók le, hanem előrejelzések is, amely során a kritikus paraméterek historikus adatainak automatikus monitorozása során előrejelezhető a gyártóberendezés meghibásodása is. Gépi tanulás segítségével pedig az adatokban mesterséges intelligencia keres mintákat, normál állapottól való eltéréseket. Ezzel olyan összefüggések is feltárhatók, amelyeket humán erőforrással nem sikerült volna feltérképezni.

Az ipari digitalizáció harmadik szintje a vállalat teljes tevékenységének integrációja. A gyártás digitalizációja mellett a cég egyéb üzleti folyamatai (például beszerzés, logisztika) és alkalmazásai is egy közös egységben működnek és kommunikálnak egymással, akár emberi beavatkozás nélkül.

Például a gyártó gépek valós teljesítménye és működése alapján történik automatizáltan az alapanyagok beszerzése. Az árazási döntések, illetve a termékfejlesztés is a teljes folyamat alatt kinyert adatok elemzéséből és előrejelzéséből adódik. A gyáron belüli horizontális integráció tovább bővíthető vertikális integrációra, ami által létrejön az automatizált ellátási láncba való bekapcsolódás a vevőkkel, beszállítókkal, partnerekkel egy zárt értékláncot létrehozva.

1. Jelenlegi helyzet felmérése
2. Technológiai étlap létrehozása
3. Kívánt és megvalósítható célok kiválasztása és priorizálása
4. Javaslat tétel a konkrét teendőkre
5. Projekt megvalósítása, finomhangolás és támogatás

A vállalat folyamatait végig követő részletes teljes folyamatot leíró jelenállapot térkép készítése segítségével detektálhatók azok a területek, amelyek digitalizációval valóban értékteremtők lehetnek. A felmérés célja, hogy rávilágítson arra, hogy a cége adott életszakaszában mik azok a digitalizációs lépések, amik megtérülésben a leghasznosabbak és belátható időn belül eredményt hoznak.

A fejlesztendő területek azonosítása után a következő lépés a technológiai étlap kidolgozása, amely tartalmazza a megoldási lehetőségeket. A technológiai étlap elemeit érdemes Pareto-elv mentén priorizálni aszerint, hogy mik azok a legfájóbb pontok, amik feldoglozásával célszerű kezdeni, hogyan lehet a jelenlegi eszközöket a lehetőségekhez mérten a legoptimálisabban fejleszteni. Következő lépésként elkészítendő a részletes fejlesztési- és ütemterv, majd elkezdődhet a projekt megvalósítása.